Az élelmiszerkereskedelem különböző méretű és típusú hűtőket és fagyasztókat alkalmaz az egyes termékek folyamatos hűtéséhez. Az energiaköltségek optimalizálásához, valamint az ismert üzemeltetési kockázatok kivédéséhez hűtőfelügyeleti rendszer bevezetése szükséges, mely valós időben folyamatos mérésadatgyűjtést biztosít a működés biztonságának fenntartásához.
Tervezéskor fontos odafigyelni az egyes hűtőgépek felépítésére, darabszámára, elhelyezkedésükre valamint az üzemeltetés adottságaira. Ahhoz, hogy jó hűtőfelügyeleti rendszert tervezhessünk, már az induláskor tudnunk kell, hogy milyen célok teljesülését várja el a megbízó a megoldás bevezetésétől. Erre azért van szükség, hogy objektív mérőszámok alapján ki tudjuk számolni a tervezett műszaki megoldás megtérülési idejét a beruházási költség függvényében.
Vagyis, a tervezéshez tudnunk kell
- a jelenlegi hűtők üzemeltetésével kapcsolatos működési költségeket,
- a megbízó által ismert üzemeltetési kockázatok típusait,
- azok bekövetkezésének előfordulási gyakoriságát,
- az ebből keletkező anyagi kár értékét,
- valamint a megbízó személyes aggályait.
Ezek alapján már kiválasztható, hogy melyik műszaki megoldás a legoptimálisabb a megrendelői igények kiszolgálásához. A legtöbb ügyfél viszont ódzkodik attól, hogy megossza egy külsős megoldás-szállítóval a cég belső üzleti információit. A megtagadás oka mindenhol különböző. A cégek többsége még a Titoktartási megállapodás aláírását követően sem hajlandóak bizonyos kérdéseke válaszokat adni. Épp emiatt irányítani akarják az igényfelmérés menetét. Nem egyszer fordult már elő, hogy egy nem minden részletre kiterjedő néhány soros igénylista alapján kértek ajánlatot.
Azt gondolom, hogy egy néhány soros igénylistából nem lehet olyan ismeretekre szert tenni, ami alapot adhat egy jó műszaki megoldás megtervezéséhez és az azt támogató értékajánlat elkészítéséhez.
Ideális esetben az ügyfél rendelkezik pontos specifikációval az igényeiről, valamint van valami elképzelése a megvalósításáról is. A specifikáción egyrészt a frontend (pl. szenzorok, terepi készülék) és a backend (szerver, szoftver) oldallal szemben támasztott funkcionális elvárásokat értjük, másrészt a teljes rendszer üzemeltetési koncepcióját. Pontos specifikáció és üzleti cél meghatározása nélkül nem lehet megbízhatóan megoldást, megtérülést és pénzügyi eredményeket tervezni. Ha ugyanis nem látjuk tisztán a megoldás üzleti hasznát, akkor a tervezett rendszer műszaki tudása, annak bekerülési költsége és üzemeltetési koncepciója nem fog egyezni a megbízónk által elképzelt elvárásokkal, mivel szimplán vizionálásra épül. Ha nem tudjuk, minek kell megfelelni, akkor mihez viszonyítsuk a megoldásunk költségeit. Ebből egyenesen következik, hogy érveink sem lesznek, amikre alapozhatnánk az értékajánlatot. Bármilyen árat képzünk, az mindig drága lesz, ha nem bizonyítható a megtérülése! A bizonyításhoz viszont információkra van szükség.
Ha nincs pontosan specifikálva a megrendelői igény, akkor egy konzultatív felmérés javasolt, ahol kérdések alapján begyűjthetők a szükséges információk a leendő megbízónktól.
Vagyis időt kell fordítani az igények minden részletre kiterjedő ismeretére és annak pontos felmérésére. Ilyen esetben mindig célszerű egy kérdéslistát előre elkészíteni, amire érdemi válaszokat kaphatunk.
A hűtőfelügyeleti rendszer bevezetéséhez az alábbi kérdésekre kell a specifikációban vagy a konzultatív felméréskor válaszokat kapni:
- Milyen üzleti célokat szolgál a hűtőfelügyelet?
- Hány darab hűtőt terveznek felügyelni?
- Milyen funkcionális képességeket várnak el a hűtő felügyelettől?
- Milyen veszteségeket okoz vagy okozott a jelenlegi hűtők üzemeltetése?
- Milyen költségbe kerül a hűtők üzemeltetése?
- Milyen típusú hűtőket üzemeltetnek?
- Hány éves hűtőkkel rendelkeznek?
- Milyen gyakran cserélik az egyes hűtőket?
- Hány hűtő alkalmas protokoll alapú kommunikációra?
- Hány gyártó hűtőtípusai található egy élelmiszerboltban?
- Milyen adatokat szeretnétek a hűtő üzemeltetéséről adatbázisban naplózni?
- Milyen gyakran szeretnének adatot kapni a hűtő működéséről?
- Mit kell tudnia a grafikus megjelenítő szoftvernek?
- Hogyan és kivel szeretnék üzemeltetni a hűtőfelügyeleti rendszert?
- Milyen intézkedéseket szeretnének a szoftverben naplózni egy esetleges riasztáskor?
- Milyen statisztikákat, elemzéseket, prognózisokat szeretnétek csinálni a keletkezett adatokból?
Kass Róbert
Szia Zoli,
Ez egy valóban remek megoldás és sok helyen alkalmazzák is, bár elég kevés termékszortiment esetében. Ugyanakkor sok kiskereskedelmi lánc nem ilyen típusú polcokat használ vagy legalábbis kevés ilyet, hanem egyszerűen a dobozba előre megadott db-számú termékek dobozának tetejét letépve teszik ki a polcra a terméke(ke)t. Ez főként a hűtött pultokban lévő, előreszeletelt felvágottakat, desszerteket valamint sajtokat (IS) jelentősen érinti. Ugyanakkor pont ezen termékek köre az, amire egy ehhez hasonló megoldás lenne javasolt és kiváló megoldás… Mert a legszomorúbb és egyben bosszantó, amikor ezek a termékek a nap egy kiemelt időszakában rettentő gyorsan elfogynak és az utántöltésük sokat várat magára, ameddig az üzletben dolgozó kollégák mindezt észreveszik és orvosolják, hiszen nincs a vásárlón kívül semmilyen más “visszajelzésük”… De, te mint vásárló addig bosszankodhatsz vagy elmész a “henteshez” és ott veszed meg a felvágottat:) Üdvözlettel, Robi
Havasi Zoltán
Kedves Robi,
Teljesen egyetértek az észrevételeddel. A rugós áruadagolók az elmúlt években kezdtek el terjedni hazánkban. A levesporoknál mi is találkoztunk az általad említett dobozokkal, amik közvetlenül a polcra kerülnek. Ezek a dobozok viszont rendelkeznek alul egy vékony sávban kivágott résszel, hogy a rugós tolóelemre ráültethető legyen. Így valóban nem szükséges megvásárolni az oldalelválasztó elemeket, mert maga a doboz ezt a szerepet tölti be. A Knorr és a Maggi már rendelkezik ilyen megoldással. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy ezeket az adagolókat fogyáskövető szenzorral egészítsük ki. Nagyon büszkék vagyunk a PICK Szeged Zrt.-re, aki elsőként indult el a húsipari vállalatok közül a saját hűtőiben (másodlagos kihelyezésben) a vákumcsomagolt húskészítményekkel (Pl.:Téliszalámi, Pickolino virsli). Remélem hamarosan arról is beszámolhatunk, hogy a sajtpiacon is megjelentünk ezzel, így többet nem kell bosszankodnod emiatt! 🙂
Üdv.: Zoli