2025, a tűzátjelző GSM készülékek cseréjének éve

2G-ről 4G-re: Elkerülhetetlen váltás a tűzátjelzésben

Mint már számos platformon olvashatták, a Telekom bejelentése alapján legkorábban 2026. január 1-jétől ügyfelei 2G-s hálózati forgalmát nem a saját infrastruktúráján biztosítja majd, hanem a Yettel Magyarország „közel országos lefedettségű” hálózatán.

Azaz a Telekom ügyfelek nem férnek majd hozzá a vállalat 2G-s hálózatához, még akkor sem, ha van 4G- vagy 5G-lefedettség a közelben. Készülékeik ilyenkor – zökkenőmentesen és az ügyfelek számára észrevétlenül – a Yettel infrastruktúrájára csatlakoznak majd rá. Már ahol van Yettel 2G-lefedettség. Ahol nincs, ott térerő nélkül maradnak.

Ez a 2G-s riasztó átjelzők működési megfelelőségét nem befolyásolja, azonban a tűzátjelző készülékekét igen, mert itt a szabályozási környezet redundás adatkommunikációt ír elő.

A tűz- és hibaátjelző berendezésekkel szemben támasztott követelményeket az OTSZ mellett nemzetközi szabvány is meghatározza. Az OTSZ csak a nemzetközi szabványnak történő megfelelést írja elő.

Az EN 50136-1-1 6.4.1 pontja alapján egy riasztásátviteli rendszert akkor kell rendelkezésre állónak tekinteni egy vagy több interfészt érintő hiba esetén, ha:

• legalább egy riasztásátviteli út rendelkezésre áll a riasztórendszer egy interfésze és a riasztásfelügyeleti központ egy interfésze között, és az üzenetek adása és vétele ezen interfészen előírás szerint történik – vagyis nem fordulhat elő olyan hiba, amely megakadályozná a tűzjelzés legalább egy átviteli úton történő átjelzését az előírt rendelkezésre állás alatt –, vagy
• legalább egy riasztásátviteli út rendelkezésre áll a riasztórendszer egy interfésze és a riasztásfelügyeleti központ egy interfésze között, és az üzenetek adása és vétele az egyik elsődleges interfész mindkét oldalán előírás szerint történik, de hiba esetén a rendszer automatikusan átvált a redundáns interfészre.

A Telekom 2G hálózatának megszűnésével a tűzátjelzők mindkettő kártyája a Yettel 2G hálózatán fog üzemelni. Egy esetleges hiba, karbantartás (hálózati, torony, APN) esetén az átjelzők nem fognak megfelelni a fent leírt szabvány előírásainak, tűzátjelzést nem fog tudni küldeni a helyszínen telepített rendszer.

Ez óriási működési kockázat!

Nem beszélve a hatósági ellenőrzések alkalmával történő felülvizsgálatokra, melyre várhatóan a Katasztrófavédelem célzottan fog figyelmet fordítani (hiszen ők is tudnak a fenti átállásról).

Ezek tükrében, mint gyártó javasoljuk 2025-ben a 2G modemekkel rendelkező tűzátjelző készülékek lecserélését 4G modemekkel rendelkezőre!

Miért fontos a váltás a tűzátjelzésben?

A tűzjelzés kulcsfontosságú a biztonság szempontjából. Megbízható átjelző nélkül a tűzesetek késve vagy egyáltalán nem kerülnek bejelentésre, ami súlyos anyagi károkat és személyi sérüléseket okozhat. Az átállás az új technológiára nemcsak a jogszabályi megfelelés miatt lényeges, hanem az optimális működés biztosítása érdekében is.

A MOHAnet elkötelezett amellett, hogy támogassa partnereit ebben az átállásban. Célunk, hogy a lehető legköltséghatékonyabb és legzökkenőmentesebb megoldásokat biztosítsuk minden érintett számára.

Hogyan térhet át az új technológiára?

Az átállás során fontos, hogy időben beszerezze az új eszközöket, és gondoskodjon azok telepítéséről. Az érintett vállalatok és intézmények számára a MOHAnet szakmai támogatást nyújt, segítve a megfelelő hardverek kiválasztását és a rendszer zökkenőmentes bevezetését. A folyamat részeként tanácsadást és egyedi megoldásokat kínálunk partnereinknek, hogy minél hatékonyabban történhessen az átállás.

Mit ír elő az EN54-es szabvány a tűzátjelzés nagybiztonságú biztosításához?

Az EN 54-es szabvány az épületek tűzjelző rendszereinek tervezésére, telepítésére, üzemeltetésére és karbantartására vonatkozó előírásokat tartalmazza. Ezen belül az EN 54-21 és más releváns részei szabályozzák a tűzjelző rendszerekhez kapcsolódó tűzátjelző készülékek működését, különös tekintettel a nagybiztonságú megfelelésre. Az alábbiakban összefoglalom a főbb előírásokat:

1. Redundancia és megbízhatóság

• A tűzátjelző rendszereknek magas megbízhatóságot kell biztosítaniuk, hogy a jelzések akadálytalanul továbbíthatók legyenek a tűzjelző központból az érintett szervezetekhez (pl. tűzoltóság).
• Redundáns kommunikációs útvonalakat kell alkalmazni, hogy egyetlen hiba ne akadályozza a jelzés továbbítását.

2. Valós idejű felügyelet

• A tűzátjelző készülékek folyamatosan felügyelik a kommunikációs csatornákat.
• Hibadetektálásra és azonnali riasztásra van szükség, ha a kommunikációs csatornában probléma merül fel.

3. Adatvédelem és biztonság

• Az adatok átvitele során gondoskodni kell a jelzések integritásáról és a jogosulatlan hozzáférés megakadályozásáról.
• Titkosított kommunikáció használata ajánlott a rendszer biztonságának növelése érdekében.

4. Időbeni válaszadás

• Az átjelzési rendszer válaszidejének a szabvány által meghatározott időkorláton belül kell maradnia (általában néhány másodperc).
• Késedelem nélkül továbbítani kell a riasztást az illetékes hatóságokhoz.

5. Üzemképesség meghatározott körülmények között

• A tűzátjelző készüléknek szélsőséges környezeti feltételek (pl. hőmérséklet, páratartalom) mellett is működőképesnek kell maradnia.
• Áramkimaradás esetén tartalék energiaforrások (pl. akkumulátorok) biztosítják a folyamatos működést.

6. Rendszertesztelés és karbantartás

• Rendszeres tesztelés szükséges a tűzátjelző készülékek megfelelő működésének ellenőrzése érdekében.
• A karbantartási folyamatokat pontosan dokumentálni kell.

Ha konkrét részletekre vagy specifikus követelményekre van szükség a tűzátjelző rendszerek telepítésével vagy működésével kapcsolatban, akkor az EN 54-21 szabványt érdemes részletesen tanulmányozni. Szükség esetén tűzvédelmi szakértőhöz vagy mérnökhöz fordulni.

Milyen Redundáns kommunikációs útvonalak léteznek a tűzátjelzésben?

A tűzátjelző rendszerekben a redundáns kommunikációs útvonalak célja, hogy biztosítsák az információ továbbításának folyamatosságát még akkor is, ha az elsődleges kommunikációs csatorna meghibásodik. Az alábbiakban felsorolom a leggyakoribb redundáns kommunikációs útvonalakat, amelyeket a tűzátjelzésben alkalmaznak:

1. Hagyományos telefonvonalak és GSM/4G kapcsolat

• Elsődleges útvonal: Hagyományos vezetékes telefonvonal (PSTN) vagy GSM hálózat.
• Másodlagos útvonal: Mobil adatkapcsolat (GPRS, 4G, LTE) vagy alternatív vezetékes kapcsolat.

Ez az egyik legelterjedtebb megoldás, mivel a GSM/Mobil hálózatok széles körben elérhetők és megbízható tartalékot jelentenek.

2. IP-alapú kommunikációs hálózatok

• Elsődleges útvonal: Ethernet vagy szélessávú internetkapcsolat.
• Másodlagos útvonal: Mobil adatkapcsolat (GPRS, 4G, LTE) vagy egy másik, független internetkapcsolat.

Ez a modern rendszerek egyik legfontosabb megoldása, mivel gyors és rugalmas adatátvitelt biztosít.

3. Rádiófrekvenciás (RF) kommunikáció

• Elsődleges útvonal: Rádiófrekvenciás kommunikáció egy helyi vagy regionális hálózaton keresztül.
• Másodlagos útvonal: Mobil adatkapcsolat vagy vezetékes internet.

Ezt a megoldást különösen olyan helyeken használják, ahol a vezetékes vagy mobilhálózati lefedettség korlátozott.

4. Privát vagy dedikált hálózatok

• Elsődleges útvonal: Dedikált optikai kábel vagy rézvezeték alapú hálózat.
• Másodlagos útvonal: Mobil adatkapcsolat vagy alternatív dedikált vezeték.

Ez a megoldás nagyobb biztonságot nyújt, mivel az adatátvitel saját, zárt hálózaton történik.

5. Vezetékes és vezeték nélküli kombináció

• Elsődleges útvonal: Vezetékes internetkapcsolat (DSL, optikai kábel).
• Másodlagos útvonal: Vezeték nélküli kapcsolat (Wi-Fi, LTE).

Ez a kombinált megközelítés rugalmas és biztosítja az átviteli folyamatot az elsődleges kapcsolat kiesése esetén.

6. Szervezeti szinten redundáns irányítás

• Az adatok több, egymástól fizikailag elkülönített tűzátjelző központba továbbítódnak.
• A redundancia biztosítása érdekében a tűzjelzéseket két különböző monitoring állomásra is eljuttatják.

7. Szerver- és felhőalapú megoldások

• Elsődleges útvonal: Felhőalapú adatátvitel (AWS, Google Cloud vagy más szolgáltató).
• Másodlagos útvonal: Helyi szerveres adatmentés vagy alternatív felhőszolgáltató.

A felhőalapú megoldások esetén a redundancia a különböző szerverhelyszínek közötti szinkronizációval is megvalósítható.

Fontos szempontok a redundancia tervezésénél:

• Függetlenség: Az elsődleges és másodlagos útvonalak ne függjenek ugyanazon infrastruktúrától (pl. ugyanazon szolgáltatótól vagy kábelhálózattól).
• Tesztelhetőség: A redundáns rendszerek működését rendszeresen tesztelni kell.
• Automatikus váltás: Ha az egyik útvonal meghibásodik, a rendszernek automatikusan át kell váltania a tartalék útvonalra.
• Biztonság: A redundáns kapcsolatok titkosítása és adatvédelem biztosítása kulcsfontosságú.

A megfelelő redundáns útvonal kiválasztása az adott helyszín infrastruktúrájától, a kockázati szinttől és a szabályozói követelményektől függ.