A 2G napjai meg vannak számlálva

Még működnek a mobil távközlés hőskorából fennmaradt 2G-hálózatok, sőt, több millió felhasználójuk van még most is. Ráadásul a lekapcsolásuk számos megoldandó kérdést vet fel.

 Velünk élő történelem

Az 1994-ben bevezetett 2G volt az első „igazi”, digitális mobil technológia. „Valóban nem szokványos, hogy egy 30 éves rendszer még mindig velünk legyen, de a 2G jól sikerült technológia. Egyszerű, de működik, és bár alapvetően hangkommunikációra találták ki, olyan minimális adatátviteli képességeket beleépítettek, amelyek bizonyos felhasználásokra még ma is tökéletesen elegendők, arról nem is beszélve, hogy a szükséges eszközök rendkívül olcsók”, villantja fel a (technológiai) hosszú élet titkát Kollár Péter, a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság frekvenciagazdálkodási igazgatóságának igazgatója.

Pazarló és drága

Miért is kell akkor kivezetni, miért nem hagyhatjuk, hogy végelgyengülésben kimúljon? Egyrészt 1994-hez képest gyökeresen átalakult a mobilkommunikáció: a középpontba az adatátvitel került, ahol sokkal dinamikusabb növekedés várható, mint a hangkommunikációban. Ebben pedig a későbbi technológiák sokkal jobbak, mint a 2G.

A mobiltársaságoknak érdekükben áll, hogy lekapcsolják 2G-hálózataikat. Minél komplexebb egy hálózat, minél több „G” van benne, annál költségesebb üzemeltetni. Jelenleg a szolgáltatók egyszerre működtetik a 2G-, a 4G- és az 5G hálózatokat. (A 3G-t nem, ennek okaira mindjárt kitérünk.) Márpedig a 2G fenntartása költséges és pazarló, és egyetlen szolgáltató sem szereti a legértékesebb erőforrását – a rendelkezésére álló frekvenciát – egy nem hatékony technológiára vesztegetni, magyarázza Kollár Péter. Magyarországon is folyamatosan nő az adatforgalom, így annak kiszolgálására minden elérhető frekvenciára szükség van – kapacitást pedig úgy lehet bővíteni, hogy a 2G-re használt frekvenciákat is átcsoportosítják 5G-re.

A másik probléma, hogy az energiával is pazarlóan bánik a 2G, mind a végponti eszközök, mind a hálózat tekintetében. A távközlésben az egyik fontos műszaki mérőszám, hogy egy egységnyi energiával egy Hertz frekvencián hány bitet lehet átvinni. Ezen a téren pedig a 4G és különösen az 5G sokkal-sokkal jobban teljesít – a különbség több ezerszeres.

Milliók kezében

Ugyanakkor a technológia kivezetése, a hálózatok lekapcsolása nem lesz egyszerű. Egyrészt, még széles körben használják, úgy lakossági, mint vállalati előfizetők. Az NMHH tavaly októberi adatai alapján 1,9 millió olyan készülék volt használatban, amely csak 2G-, 3G- és nem VoLTE-képes 4G-technológiát használ, ezek 70 százaléka – 1,3 millió készülék – pedig a lakossági felhasználók kezében volt.

Szintén fontos felhasználási terület a 2G adatátviteli képességére építő, gép-gép közötti (M2M) kommunikáció. A tavalyi adatok szerint a forgalmat lebonyolító M2M SIM-kártyák közel kétharmada (61 százaléka) még a 2G-t használta. A legnagyobb felhasználói bázist a Gondosóra program keretében kiadott eszközök jelentik: ezek száma a kormányzati közlemények szerint már meghaladja a 950 ezret, év végére pedig az 1 milliós szám elérése a cél. Ezeken túl van nagyjából 650 ezer okosmérő; 300-400 ezer távfelügyeleti eszköz (riasztók, lift vészjelzők, tűzjelzők, GPS nyomkövetés); és több mint 200 ezer online pénztárgép. Mindezeken kívül működik még közel félmillió egyéb M2M-eszköz, például ipari monitoring és gyártásvezérlő alkalmazások, mobil POS-terminálok, italautomaták és a mobil SIM-mel ellátott ATM-ek.

Ezeket a felhasználókat mind meg kell győzni, hogy álljanak át valamelyik új technológiára. A lakosság esetében a meggyőzés működhet, míg egyes szegmensekben a hatósági kényszer is szóba kerülhet. A NAV például előírta, hogy 2028-tól már nem lehet 2G-s pénztárgépet használni.

Az örökké nem opció

A 3G hálózatok két évvel ezelőtti végleges lekapcsolása azért lehetett viszonylag egyszerű, mert biztonsági hálónak akkor még ott volt a 2G. Ha valaki nem cserélte le régi készülékét, igazából semmit nem vett észre, ugyanúgy tudott tovább telefonálni (a mobilinternet használók érezhettek szolgáltatáskiesést). Ezzel együtt is hosszú és alapos tájékoztató kampány zajlott, kedvezményes készülékcserével ösztönözték a lakosságot a váltásra, idézi vissza a történteket Kollár Péter.

A 2G esetében már semmilyen védőháló nem áll rendelkezésre, és a szolgáltatás folytonossághoz elkerülhetetlen lesz a 2G/3G és nem VoLTE képes 4G-telefonok, valamint a 2G/3G M2M eszközök cseréje. Vagyis, aki nem vált időben, a 2G-hálózat lekapcsolása után hang- és adatkommunikáció nélkül marad.

„Amikor megkérdik tőlem, hogy mikor történik meg a 2G-hálózatok lekapcsolása, akkor mindig azt mondom, hogy nem tudom, de biztosan nem működnek örökké. A legkorábbi időpont talán 2030 lehet, de a felkészülést akkor is már most el kell kezdeni. Az NMHH célja egyelőre a figyelemfelkeltés. Szeretnénk, ha mindenkiben tudatosulna, a 2G napjai meg vannak számlálva. Ha egy közműszolgáltató okosmérőket akar beszerezni, akkor ne 2G-s modemet kérjen bele, vagy ha egy gyár a szenzorhálózatát korszerűsíti, akkor is 4G- vagy 5G-technológiában gondolkodjon”, mondja Kollár Péter.

Forgatókönyvek

A fentiek alapján háromféle forgatókönyv képzelhető el a 2G lekapcsolására. Az egyik, hogy európai szinten koordinálják a hatóságok és a szolgáltatók a 2G (és ahol még nem történt meg, a 3G) hálózatok kivezetését. Nagymértékben egyszerűsítené a helyzetet, ha Európában a hatóságok meg tudnának egyezni, miközben biztosítják a minimálisan szükséges szolgáltatást.

A második lehetőség az folytatja Kollár Péter  ami a 3G esetében is történt: a hazai szolgáltatók elvégzik a költség-haszon elemzéseket, és önállóan döntenek arról, mikor állítják le a hálózataikat. A harmadik – és talán legvalószínűbb – forgatókönyv pedig a megosztott hálózat (shared network) megoldás.

Ebben az esetben valamelyik szolgáltató vállalja, hogy tovább működteti a 2G hálózatot, és azt piaci alapon a többiek számára is kínálja. Magyarországon már megtörtént az első lépés ebbe az irányba: a Magyar Telekom megállapodott a Yettellel, amely  a szerződés értelmében 2026 elejétől működteti  a 2G-hívásokat kezelő rádiós hálózatot a Telekom számára. „Ahogy a három hálózatból kettő lett, úgy nincs akadálya annak sem, hogy a kettőből egy legyen. Akkor csak azt az egyet kell fenntartani mindaddig, amíg a leállás a legkevesebb társadalmi és gazdasági fájdalommal jár, valamikor mondjuk 2032 tájékán”, teszi még hozzá Kollár Péter.

A bejegyzés az eredeti szerző engedélyével került publikálásra.
Köszönjük a lehetőséget!
Eredeti forrás: 

https://itbusiness.hu/technology/a-2g-napjai/?utm_source=newsletter&utm_medium=email&utm_campaign=itbusiness_kaveszuenet_heti_hiroesszeallitas&utm_term=2025-11-17