Attól, hogy a Gondosóra állami kézbe kerül, valóban jobb lesz a szolgáltatás?
Bejegyzés dátuma: 2026. 10. 28
Attól, hogy a Gondosóra állami kézbe kerül, valóban jobb lesz a szolgáltatás?
Szakmai vélemény a Gondosóra program átalakításáról, a professzionális távfelügyelet szerepéről és a magyar technológiai alternatívákról
A Telex 2026. október 27-én megjelent, „A 4iG-től a minisztériumhoz kerül a Gondosóra, jövőre feleannyiból működtetnék” című cikke fontos kérdéseket vet fel a Gondosóra program jövőjével kapcsolatban.
Fotó forrása: https://jhs.gondosora.hu/
A kormány a program üzemeltetésének állami átszervezését és jelentős költségcsökkentését tervezi. A szándék érthető: egy országos szociális szolgáltatásnak átláthatóan, gazdaságosan és hosszú távon fenntartható módon kell működnie.
A kérdés azonban az, hogy az állami fejlesztés és üzemeltetés önmagában garantálja-e a jobb, biztonságosabb és hatékonyabb szolgáltatást?
Több mint húszéves távfelügyeleti fejlesztői és szolgáltatói tapasztalatunk alapján úgy gondolom, hogy erre a kérdésre nem lehet automatikusan igennel válaszolni.
Az állami irányítás és a professzionális üzemeltetés nem ugyanaz
A Gondosóra programot kiváló szociálpolitikai kezdeményezésnek tartom, amelynek stratégiai irányítása, finanszírozása és ellenőrzése indokoltan lehet állami feladat.
Az állam felelőssége, hogy a szolgáltatás minden jogosult számára elérhető, biztonságos és fenntartható legyen.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden technológiai fejlesztést és üzemeltetési feladatot saját intézményekkel kell megoldania.
Az idősgondozási távfelügyelet összetett szolgáltatási terület, amelyben az informatika, a telekommunikáció, a szociális ellátás, az egészségügy, a biztonságtechnika és a diszpécserszolgálat szorosan összekapcsolódik.
Egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez nem elegendő a szoftverek és készülékek birtoklása.
Szükség van megfelelő szakemberekre, kialakult üzemeltetési folyamatokra, folyamatos rendszerfelügyeletre, professzionális diszpécserszolgálatra és valós élethelyzetekben kipróbált incidenskezelési protokollokra.
Egy forráskód átadható. A mögötte álló húsz év szakmai tapasztalata azonban nem másolható át egyik napról a másikra.
A távfelügyelet nem pusztán informatikai szolgáltatás
Amikor egy idős ember megnyomja a segélyhívó gombot, nem egyszerűen egy informatikai jelzés érkezik.
A diszpécsernek értelmeznie kell a helyzetet, fel kell mérnie a kockázatokat, szükség esetén kapcsolatba kell lépnie a hozzátartozókkal, gondozókkal vagy a megfelelő segítségnyújtó szervezetekkel.
A gyors és helyes döntéshez nemcsak technológia, hanem tapasztalat és megfelelő szolgáltatási protokoll is szükséges.
Egy professzionális távfelügyeleti rendszer minőségét ezért nem kizárólag az eszközök és a szerverek határozzák meg, hanem az is, hogyan kezeli a valós incidenseket.
A MOHAnet technológiai megoldásainak fejlődését több mint 80 távfelügyeleti szolgáltató gyakorlati visszajelzései segítették az elmúlt két évtizedben.
Ezekből a tapasztalatokból olyan szakmai tudás épült fel, amelyet pusztán egy informatikai rendszer átvételével nem lehet megszerezni.
A Gondosóra jelenlegi technológiáját ismerjük
A MOHAnet Mobilsystems Zrt. és leányvállalata, az Országos Távfelügyelet Kft. saját fejlesztésű készülékekkel, szoftverekkel, szerverinfrastruktúrával és 0–24 órás diszpécserszolgálattal rendelkezik.
Rendszerünk többek között a Helios jelzésfogadó platformra, a MonitoringBook incidens- és ügyfélkezelő rendszerre, valamint a Toolbox készülékmenedzsment-megoldásra épül.
A Gondosóra programban alkalmazott Eview EV-07B készüléket is jól ismerjük. Közvetlen kapcsolatban állunk a gyártóval, Magyarországon és külföldön is forgalmaztuk ezt a készüléktípust, és ismerjük annak kommunikációját, paraméterezését és működését.
Saját infrastruktúránk alkalmas ilyen készülékek kiszolgálására, ugyanakkor egy esetleges egyedi firmware vagy rendszerintegráció természetesen külön vizsgálatot igényelne.
Ezt azért tartom fontosnak hangsúlyozni, mert egy országos rendszer biztonságos átvétele vagy átalakítása nem alapulhat feltételezéseken.
A technológiai kompatibilitást, a működési folyamatokat és az üzemeltetési kockázatokat minden esetben ellenőrizni kell.
Nem azonnali rendszercserére, hanem biztonságos továbbüzemeltetésre van szükség
Álláspontom szerint egy ekkora országos szolgáltatás átszervezésekor nem az új technológia bevezetése az első feladat.
Az elsődleges cél a szolgáltatás folytonosságának biztosítása.
Egy esetleges üzemeltetőváltást ezért célszerű lenne független szakmai átvilágítással kezdeni.
Ennek ki kellene terjednie a rendszerarchitektúra vizsgálatára, az informatikai biztonságra, a dokumentációk és hozzáférések felmérésére, az üzemeltetési folyamatokra, valamint a humánerőforrás- és incidenskezelési kockázatokra.
Csak ezt követően lehet felelősen eldönteni, hogy mely rendszerelemek tarthatók meg, és melyek igényelnek fejlesztést vagy cserét.
A MOHAnet korábban azt is felajánlotta a kormány illetékeseinek, hogy egy ilyen szakmai auditban közérdekű hozzájárulásként, térítésmentesen részt vesz.
A korszerűsítés egyik kulcsa a technológiai átállás
A Gondosóra jövőjének tervezésekor a hosszú távú technológiai fenntarthatóságot is vizsgálni kell.
Ennek egyik fontos területe a 2G-alapú kommunikáció fokozatos kiváltása LTE/4G technológiával.
A MOHAnet saját fejlesztésű új generációs segélyhívó készülékei már LTE/4G platformra épülnek.
Fejlesztéseink során külön figyelmet fordítottunk az idősek használati szokásaira, az egyszerű kezelhetőségre, a magyar nyelvű hangos tájékoztatásra, a készülékek távoli menedzselhetőségére és a folyamatos állapotfelügyeletre.
A korszerűsítés további lehetőségei közé tartozik a SIM-szolgáltatói diverzifikáció, az új generációs eszközök integrációja és a javítható, újrahasznosítható készülékek fokozatos bevezetése.
Mindezt azonban csak ellenőrzött, a szolgáltatás folytonosságát megőrző átállással tartom szakmailag indokoltnak.
A költségek megfelezése nem azonos a hatékonyság megduplázásával
A Telex cikke szerint a Gondosóra program 2026-ra tervezett 26,8 milliárd forintos kerete 2027-ben 13 milliárd forintra csökkenne.
A közpénzek felelős felhasználását természetesen támogatom. Egy országos szolgáltatás működtetésének gazdaságosságát folyamatosan vizsgálni kell.
De a költségcsökkentés önmagában nem bizonyítja a hatékonyság javulását.
A szolgáltatás eredményességét olyan mérhető mutatók alapján kellene értékelni, mint a rendszer rendelkezésre állása, a segélyhívások fogadási ideje, az incidensek megfelelő kezelése, az intézkedések eredményessége, a felhasználói elégedettség és a teljes életciklusra vetített üzemeltetési költség.
A kérdés nem csupán az, hogy mennyibe kerül a rendszer működtetése, hanem az is, hogy milyen szolgáltatási színvonalat, milyen kockázatok mellett és milyen hosszú távú fenntarthatósággal kapunk ezért a pénzért.
Az állami és a piaci üzemeltetési modellek összehasonlításához ezért átlátható, objektív szakmai és gazdasági elemzésre lenne szükség.
Az állam legyen jó megrendelő és szigorú ellenőrző
Véleményem szerint a Gondosóra program jövőjének legfontosabb kérdése nem az, hogy állami vagy magántulajdonú szervezet működteti-e a technológiát.
Sokkal inkább az, hogy ki képes bizonyíthatóan, biztonságosan, gazdaságosan és megfelelő szakmai színvonalon ellátni a feladatot.
Az állam határozza meg a szolgáltatási követelményeket, biztosítsa a finanszírozást, ellenőrizze a teljesítést, és gondoskodjon arról, hogy a rendszer működése ne függjön kiszolgáltatott módon egyetlen szolgáltatótól.
A fejlesztési és üzemeltetési feladatok ellátásában ugyanakkor érdemes lehet teret adni a bizonyított szakmai múlttal rendelkező, hazai technológiai vállalkozásoknak.
Nem feltétlenül egyetlen szolgáltatónak kell minden feladatot ellátnia. A megfelelően szabályozott, ellenőrzött és versenyalapú együttműködés lehetőséget teremthet a különböző kompetenciák hatékony felhasználására.
Egy korábbi kiszervezési konstrukció esetleges hibáiból nem feltétlenül az következik, hogy minden feladatot állami intézményeknek kell átvenniük. Hanem az, hogy a következő működési modellt jobb szakmai és gazdasági alapokra kell helyezni.
A magyar szaktudás a megoldás része lehet
A MOHAnet több mint húsz éve fejleszt és üzemeltet személyi vészhelyzet-visszajelző rendszereket.
Technológiánkat valós felhasználói tapasztalatok alapján fejlesztjük, hazai és nemzetközi intézményi referenciákkal rendelkezünk, és saját infrastruktúránk jelenleg is aktív üzemeltetés alatt áll.
Nem állítjuk, hogy kizárólag a mi megoldásunk alkalmas a Gondosóra program jövőbeni működtetésére.
Azt viszont szakmai meggyőződéssel állítom, hogy a rendelkezésre álló magyar technológiai és üzemeltetési tudást érdemes megismerni, összehasonlítani és a döntéshozatal során figyelembe venni.
A MOHAnet részéről továbbra is készen állunk arra, hogy bemutassuk megoldásainkat, részt vegyünk a szakmai egyeztetésben, és szükség esetén hozzájáruljunk a rendszer biztonságos továbbüzemeltetéséhez, illetve fokozatos korszerűsítéséhez.
A Gondosóra program sikerének mércéje nem az lehet, hogy ki birtokolja a szoftvert vagy ki üzemelteti a szervereket, hanem az, hogy az idős emberek minden körülmények között időben és megfelelő segítséget kapnak-e.
Ez az a cél, amelynek minden technológiai, gazdasági és szervezeti döntést alá kell rendelni.
Havasi Zoltán
vezérigazgató
MOHAnet Mobilsystems Zrt.
Kapcsolódó cikk: Telex – Gondosóra program átalakítása, 2026. október 27.
Egyeztessen velünk személyesen
Érdekli, hogyan növelhetjük biztonságát, versenyképességét egyedi fejlesztéseinkkel?
Adja meg elérhetőségeit és munkatársunk rövid időn belül felveszi Önnel a kapcsolatot, hogy személyes találkozót egyeztessünk, ahol felmérjük az igényeit - és egyedi megoldást kínálunk.
